Fontos tisztázni, hogy a bölcsességfog megjelenése alapesetben nem egy kóros elváltozás, tehát tünetei sincsenek. A bölcsességfog, habár a populáció nagyobb részében problémás növekedést mutat, alapvetően egy szerves része a fogazatunknak.

A bölcsességfog előbújása, még ha az problémamentesen növekszik is, járhat kellemetlen érzéssel, ugyanis ilyenkor a bölcsességfog “átszakítja” a nyálkahártyát, ami feszüléssel és fájdalommal járhat.

A HELYTELEN bölcsességfog növekedés tüneteiről érdemes inkább beszélni. Sok egyén esetében már nincsen hely egy-egy nyolcadik nagyőrlőfognak a fogsorban, így hely híján felmerülhet az impakció, azaz a bölcsességfogak részleges áttörése vagy teljes csontszövetbe-szorulása. Ennek “tünete” lehet az erős fájdalom, amit a helyhiány okozta rendellenes növekedési irány okoz, és akár a fogak gyökerénél futó idegekben akár a szomszédos fogakban is okozhat sérülést.

Másik tünet lehet a gyulladás, amit okozhat növekedési pozíció, vagy a növekedés közben az íny és a bölcsességfog között kialakuló tasak, ami tökéletes melegágya a baktériumoknak folyamatosan gyulladásban tartva a fogat. További tünetek lehetnek az állkapocsban jelentkező fájdalom, szájnyitási nehézség (szájzár) vagy a többi fog torlódása.

Folyamatos kontroll mellett a bölcsességfogak növekedése felügyelhető, de ha már jelentkeztek a panaszok, szinte minden esetben azok eltávolítására lesz szükség.

A bölcsességfogak előtörése általában 17 és 25 éves kor között történik meg, de ennél lehet később, és akár korábban is, egyéntől függően.

A bölcsességfog okozta gyulladásos panaszok otthon ugyan enyhíthetőek, de a probléma végleges megoldását csak a bölcsességfog(ak) eltávolítása jelenti.

A bölcsességfogak gyulladását a problémás növekedési pozíció, a növekedés által kialakult tasak baktériumokkal szembeni védtelensége, és a nehezen tisztíthatóság miatti esetleges fogszuvasodás okozhatja. Amennyiben a gyulladás állkapocs-feszüléssel, vagy duzzanattal jár, a jegelés átmenetileg segíthet, illetve fájdalom esetén vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat is lehet alkalmazni. De semmiféleképpen ne kezdjünk alternatív kezelési módszerek alkalmazásába, hanem bízzuk szakorvosra a gyulladás kezelését, illetve a bölcsességfog(ak) kihúzását.

Bár a panaszmentes bölcsességfog eltávolítása elsőre feleslegesnek tűnhet, bizonyos esetekben mégis szükséges lehet. Ha nincs elég hely a szájban a bölcsességfog torlódást okozhat – ilyen esetben mindenképpen érdemes időben fogorvoshoz fordulni. A szakember segít eldönteni, hogy szükséges-e a bölcsességfogat eltávolítani a későbbi problémák elkerülése érdekében. Egy rövid vizsgálattal könnyen megelőzhetőek a komolyabb szövődmények is.

A bölcsességfog eltávolítására érdemes tudatosan felkészülni. A kezelés napján fontos, hogy kipihenten érkezz: viselj kényelmes ruhát és a beavatkozás előtt csak könnyű ételt fogyassz! A bölcsességfog műtét után szükséged lehet kísérővel is, hogy biztonságban juss haza és pihenhess. A részletekről és az egyéni teendőkről mindenképp konzultálj a szakorvossal!

Akkor érdemes a bölcsességfog műtétet altatásban elvégezni, amikor a páciens olyan erős szorongással vagy rosszulléttel küzd a kezelés közben, amitől a szájsebészi munka ellehetetlenített. Két bölcsességfog egyidejű eltávolítása helyi érzéstelenítésben is történhet, de az összes, tehát négy fog egy alkalommal történő eltávolítása már szükségessé teheti az altatást.

Legyen az egy sima foghúzás vagy szájsebészeti beavatkozás, a fog(ak) helyén seb keletkezik, amire nagyon oda kell figyelni az első pár napban, különösen fogmosás, evés-ivás, orrfújás és tüsszentés esetén.

Bölcsességfog húzás után azonnal nyugodtan lehet szobahőmérsékletű, szénsavmentes vizet inni, de inkább még ne együnk semmit, ameddig a zsibbadás el nem múlik. A sebgyógyulás elősegítése miatt kerüljük a tej- és tojásszármazékokat, nyers húsokat (steak, tatár beefsteak), apró magvakat, csípős ételeket, forró folyadékokat (kávét, leveseteket inkább langyosan fogyasszunk), alkoholt, szénsavas italokat.

A bölcsességfog eltávolítása (és sima foghúzás esetén is) után nagyon fontos, hogy ne szívogassuk a sebet, ne öblögessünk durván, és ne fújjuk az orrunkat erőlködve, hisz ezek a seb helyén keletkezett vérdugó kimosásával járnak, és ez a vérdugó elengedhetetlen a hatékony sebgyógyuláshoz.

Igen, nemcsak lehet, kell is, akár felső vagy alsó bölcsességfog húzás után, bár az alsó 8-asok problémásabbak szoktak lenni a műtét után. A seb körüli területet óvatosan dörzsöljük, a fogmosás végén ne öblögessünk erősen, csak amennyire muszáj, így a sebet fedő vérdugó sértetlen marad.

A bölcsességfog műtét utáni gennyesedés a csonthártyagyulladás egyik jele. Csonthártyagyulladás akkor alakul ki, amikor a szájban található baktériumok bejutnak az eltávolított fog helyén tátongó sebbe, mivel mondjuk a vérdugó heves öblögetésre vagy a seb szívására eltűnt a sebből. Ez az összegyűlt véralvadék azért is fontos, mert gátolja a baktériumok sebbe kerülését.

Ha tehát a seb elfertőződik, az gennyesedhet, fájhat, a fájdalom akár a fül irányába is sugározhat. Létezik olyan csonthártyagyulladás is, ami gennyel nem, de erős fájdalommal és pirossággal jár.

Ha gennyesedik és fáj a seb, mielőbb menjünk vissza a fogorvosunkhoz, aki majd kitisztítja a sebet, majd valószínűleg antibiotikum kúrát fog javasolni a teljes gyógyulásért.

Mivel mind a hagyományos, mind a szájsebészeti módszerrel történő bölcsességfog eltávolítás helyi érzéstelenítésben, indokolt esetben altatásban történik, így fájdalom nem kifejezetten érezhető műtét közben. Enyhe nyomás, vagy kellemetlen érzés tapasztalható, de a területi zsibbadás miatt valós fájdalom nem lép fel. A beavatkozás után érezhető enyhe fájdalom, érzékenység és duzzanat, komplikáció esetén intenzívebb, akár lüktető fájdalom is jelentkezhet.

Amennyiben el nem távolított bölcsességfogunk van, és fájdalmat, érzékenységet, esetleg duzzadást érzünk, akkor gyulladásra gyanakodjunk. Bölcsességfog-gyulladást a növekedés nem megfelelő iránya, helyhiány vagy a tisztítás nehézségéből fakadó fogszuvasodás okozhat. Amíg nincs lehetőségünk megvizsgáltatni a fogat, vény nélkül kapható fájdalomcsillapítót alkalmazzunk, a duzzadást pedig jegeléssel kezeljük.

A bölcsességfog eltávolítása után a gyógyulási idő általában néhány nap, de teljes regenerációra körülbelül 1-2 hét szükséges. Az első napokban gyakran előfordulhat duzzanat, érzékenység vagy kisebb fájdalom. A gyorsabb gyógyulás érdekében érdemes betartani a kezelőorvos minden utasítását és kerülni a megterhelő fizikai aktivitást.

A bölcsességfog kihúzása után 1-3 nappal jelentkezhet fájdalom, ami a következő 1-2 hétben eltarthat, ez még nem jelent különösebb komplikációt. Ha nem jelentkezik gyulladás a sebben, a fájdalom nem fog felerősödni, és hamarosan el is múlik. Ehhez fontos az óvatos fogápolás, diéta, sportok és megerőltető fizikai tevékenységek, dohányzás elkerülése, a felírt antibiotikum becsületes beszedése.

A bölcsességfog műtét utáni duzzanat körülbelül 2-3 napon belül el szokott múlni, de ez függ a duzzadás mértékétől.

A felső bölcsességfogak körüli csontszövet-állomány lazább, így sokszor sima foghúzással eltávolítható a két felső 8-as, és ezután nem jellemző a duzzadás. Az alsó fogak csontszövete jóval keményebb, sűrűbb, itt már legtöbbször szájsebészeti beavatkozással kerülnek eltávolításra a bölcsességfogak. Mivel ez egy csontműtét, ugyanis a csontszövet kerül feltárásra, így mindenféleképpen kialakul vérömleny, ami a mélyebben vagy problémásabban elhelyezkedő bölcsességfogak esetében nagyobb lesz, hisz a beavatkozás is komolyabb. Ha a műtét elhúzódik, a dagadás mértéke is nőhet, hisz a seb tovább van nyitva, ami nagyobb vérömlenyt produkál.

Ha a duzzanat nem múlik 2-3 napon belül, vagy esetleg további panaszok jelentkeznek, mint az erős fájdalom, szájzár, láz, akkor mindenképpen menjünk vissza a kezelőorvosunkhoz, mivel a sebben valószínúleg gyulladás alakult ki.

Igen, előfordulhat fül felé kisugárzó fájdalom bölcsességfog eltávolítása után, azonban ez nem túl gyakori mellékhatás. Műtét utáni fülfájás esetén alkalmazhatunk vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat, és becsületesen kövessük az antibiotikum terápiát.

Még el nem távolított bölcsességfog szintén okozhat fülfájást, vagy fülcsengést, ezért érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni a bölcsességfogak növekedését, és ha a fogorvos úgy véli, eltávolítani őket.